Törökország újonnan kinevezett jegybankelnöke, Hafize Gaye Erkan elárulta, hogy az egekbe szökő infláció miatt kiszorult az isztambuli ingatlanpiacról, így kénytelen volt visszaköltözni a szüleihez.
A munkahely elvesztése nemcsak az anyagi helyzet romlását hozza magával, hanem szubjektív jóllétre, azaz az egyének által érzékelt életminőségre is negatív hatása van. A munkanélküliség szubjektív jóllétet romboló hatásában az anyagi nehézségeken túl az állás elvesztéséből fakadó pszichológiai, egészségügy és társadalmi következmények is tükröződnek. Sőt, a munkanélküliségnek hosszan tartó negatív jólléti következményei vannak: az állásukat elvesztők elégedettsége még több évvel az újbóli elhelyezkedés után sem tér vissza a korábbi szintre.
Az éghajlatváltozással járó felmelegedés negatív hatással lehet a születések számára a 21. században Európában – állapítja meg egy magyar tanulmány, amely szerint hónapokkal az extrém meleg – főleg, a párás meleg – napok után csökken a születési ráta. A kutatás nemcsak azért fontos, mert Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, hanem mert az öreg kontinens már az átlagéletkort tekintve is a legöregebb földrésznek számít, mivel Európában rendkívüli módon visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság.
A piaci szereplők mindig nagyon közelről figyelik, hogy hogyan rendezik át időről időre portfólióikat a már évtizedek óta a szakmában lévő, számos kisebb-nagyobb válságot átélt befektetési legendák. A jelenlegi, egyre több nemzetközi konfliktussal, magas kamatkörnyezettel és infációs nyomással, illetve energiapiaci bizonytalanságokkal terhelt miliőben talán még inkább felértékelődik a "nagy öregek" iránymutatása, ennek apropóján most összegyűjtöttük a főbb üzeneteket, amiket Warren Buffett, Soros György, Ray Dalio és Michael Burry közvetített a harmadik negyedévben a részvényvásárlásokon és eladásokon keresztül.
Eltűntek az orosz turisták, ez pedig gazdasági válságot okoz Hévízen, de súlyos válságot okoz, hogy megszűnt az idegenforgalmi adó támogatása – számolt be Hévíz polgármestere, Papp Gábor számolt be a település jelenlegi gazdasági kihívásairól az ATV Start műsorában.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerda reggel beszélt azon államok nagyköveteinek, melyek még nem kerültek fel a "barátságtalan országok" listájára - Írja a Sky News. Az orosz politikus a szokott panelek mellett kijelentette: Washington továbbra is tőlük vásárolja az urániumot.
A járvány utóhatásai miatt a szabadtéri sportesemények résztvevőinek száma csökkent, ami a szervezők bevételeit is visszavetette, miközben költségeik emelkedtek. Egyes becslések szerint a rendezvények negyede-ötöde eltűnhet - írja anyagában a G7.
Súlyos humanitárius krízist okozott a nemrég kirobbant izraeli-palesztin háború - és bár nem egy hozzánk közel, a határaink mentén zajló konfliktusról beszélünk, az olajárak bizonytalan alakulása miatt a magyar háztartások is megérezhetik a közel-keleti események hatását, elsősorban a drágább üzemanyagon keresztül. Rendkívül fontos kérdés tehát, hogy mekkora hullámokat vethet a háború az olajpiacon: ezzel kapcsolatban pedig sajnos rengeteg támaszt nyújt számunkra a történelem.
Nouriel Roubini közgazdász szerint a globális pénzügyi piacok egyelőre nem számolnak egy "masszív közel-keleti konfliktus" kockázatával. Egy ilyen forgatókönyv azonban akár az egekbe is lőheti az olaj árát és hatalmas dilemmát okozna a központi bankok számára.
Többek között az olajpiacról és az amerikai részvénypiacokról is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg a hazai és nemzetközi médiában a kínai gazdaság borús helyzetéről és jövőképéről. A legtöbb esetben a szerzők némileg rácsodálkoztak arra, amit kutatói körökben már régóta vártunk: olyannyira lelassult a kínai gazdasági növekedés, hogy a korábbi 2030-ra szóló jóslatokkal szemben ma már azt tartják, hogy 2045 előtt aligha éri utol az Egyesült Államok gazdasági teljesítményét, vagy talán soha. Kifulladt a Wish-ről rendelt gazdaságpolitika, vagy csupán ideiglenesen gyengélkedik? A következő háromrészes cikk-sorozat körbejárja a kínai gazdasági átalakulás elmúlt évtizedeit, jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait, különös tekintettel a lassuláshoz jelentősen hozzájáruló politikai tényezőkre.
A magyar köznapi szóhasználatban, sőt az üzleti, gazdasági szaknyelvben is indokolatlanul gyakran hangzik el a válság. Itt van két friss élményem: az egyik egy szakmai vita, amelynek a címében szerepelt a válság szó, azt használta a moderátor valamint a kormánytisztséget viselő vitatárs, aki eközben a magyar gazdaság kedvező indikátorait sorolta, magam viszont némi közönségélénkülést okozva arról szóltam, hogy nincs válság. Ez az állítás meg is jelent a tudósításokban. Pedig a mondat folytatódott: recesszió van. Más fórumon ugyanezt a megkülönböztetést alkalmazva erős közönségkritikát kaptam olyanoktól, akik komoly gazdasági bajokat, tényleges társadalmi nehézségeket soroltak fel annak alátámasztásaként, hogy rossz és romló a gazdasági helyzet és a társadalom állapota.
Éves programbeszédében Ursula von der Leyen levette a kesztyűt, több fontos kérdésben is megüzente Kínának, hogy az Európai Unió új irányt vehet, és szigorúbban fellépnek majd a gazdasági nyomulással szemben. Az Európai Bizottság elnöke belengetett egy magyar ipari szempontból is fontos szubvenciós vizsgálatot, ígéretet tett az intézményi reform támogatására, valamint több támogatási program indul a kkv-knak, a tisztaipari szereplőknek és a kutatóknak is. Az EP-képviselők között volt, aki épp a magyar kormánnyal való bánásmód miatt bírálta von der Leyent.
A munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérséklődése jellemezte az eurózóna 2000 és 2020 közötti időszakát – ez olvasható ki a Statisztikai Szemle augusztusi számában megjelent tanulmányból, amely az eurózóna, illetve az EU munkaerőpiaci mutatóinak két évtizeden átívelő alakulását vizsgálta meg. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált időszak nagyobb részében az eurózóna egyenlőtlenségmutatói alacsonyabbak voltak, mint az EU-é, annak ellenére, hogy a szuverén adósságválság – és részben a koronavírus-járvány okozta recesszió is – leginkább eurózóna-tagországokat sújtott.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök szerint a több mint 104 millió lakosú országban a népesség növekedése egyre nagyobb terhet jelent, miközben az állam évek óta a legsúlyosabb gazdasági gondokkal küzd – számol be a hírről a Bloomberg.
Az argentin konzervatív elnökjelölt, Patricia Bullrich nem léptetné be országát a feltörekvő országokat tömörítő BRICS-csoportban, annak ellenére, hogy a dél-amerikai ország hivatalos meghívást kapott. Mindez akkor történt, amikor Alberto Fernandez elnök megünnepelte a meghívást. Eközben a kínai külügyminisztérium egyik tisztviselője cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a BRICS-csoport Nyugat-ellenes lenne.
Törökország központi bankja meglepő lépést tett, amikor 25 százalékra emelte a kamatlábat, ezzel eltávolodva Recep Tayyip Erdogan elnök nem konvencionális gazdaságpolitikájától. Ez a 7,5 százalékpontos kamatemelés a legutóbbi, 15 százalékról 17,5 százalékra történő emelést követi, amely éppen a múlt hónapban történt. A legtöbb közgazdász konzervatívabb, 20 százalékra történő kamatemelésre számított.
A pakisztáni rúpia értéke rekordalacsony szintre, 0,6%-kal 299-re esett a bankközi piacon a dollárral szemben, miközben az ország ügyvezető kormánya a gazdasági válsággal küzd.
A világjárvány élénk versenypolitikai viták közepette érkezett. A korábbi válsághelyzetekhez hasonlóan a versenyhatóságokra erős nyomás nehezedett, hogy egyfelől lazítsanak a versenyszabályozás szigorán, másfelől erőteljesen lépjenek fel egyes jelenségekkel szemben. A járvány terjedésével versenyt futva azonnal reagálniuk kellett a felmerülő problémákra. Teljesültek-e ezek a kívánalmak? Tanultak-e hatóságok a korábbi válságok tapasztalataiból? A járvány során a leggyakoribb potenciális versenykorlátozó lépéseknek az árdrágítást, a versenytársak közötti együttműködést, egyes fúziókat és az állami támogatások elosztási rendszerét tekintették. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk tanulmányunkban.
Dél-Koreában is intenzíven készülnek egy esetleges kínai invázióra Tajvan ellen. Bár egy ilyen konfliktus mindenképp nagyon súlyos hatásokkal járna Szöulban is, a dél-koreai vezetés most igyekszik olyan forgatókönyveket is kidolgozni, amivel a szélesebb konfliktust elkerülhetik. Attól tartanak ugyanis, hogy a figyelem megosztása érdekében Észak-Korea összehangoltan lépne fel Kínával, és ekkorra tervezne egy lehetséges támadást Dél-Korea ellen - írja az AsiaTimes.
A hét végén tesz négynapos utat Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter Kínában. Az út célja, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat próbálja normalizálni, és enyhíteni kíván a feszült diplomáciai hangulaton - írja a CNN.
Több EP-képviselő fogott össze.
A kormány szerint minden rendben van, virágzik a szólásszabadság, nincs korrupció.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
